Hogyan látom én a családállítást?
Ha valaki elhatározza, hogy családállításra jelentkezik sok kétsége lehet és izgul is legtöbbször. Szeretné tudni, hogy akihez fordul abban megbízhat-e és hogy az illető valóban hozzáértő, felkészült családállító-e.
A családállításban szerintem a legfontosabb a gyakorlat és hogy az ember hagyja magát vezetni a "folyamat" által. Azaz ne akarja kontrollálni, irányítani az állítások menetét. Alázattal, tisztelettel forduljon afelé, amit lát, a sorsok felé, amelyek megjelennek az állításban.
Számít-e a családállító "hite", "hozzáállása", hogy tudományos vagy "lila" alapon gondolkodik-e? Valójában nem. És mégis igen. Hiszen itt is, mint minden segítő kapcsolatnál, fontos a szimpátia. Igaz, hogy egy állítást tökéletesen meg tud csinálni az is, aki alapvetően racionális gondolkodású és az is, aki szinte szélsőségesen "meditálós" és "lila". Ha hagyja magát vezetni a folyamatok által. Az lehet jó családállító, aki tisztában van saját magával és "vakfoltjaival", azazhogy mik azok a témák, amelyekkel nehezen tud szembenézni, amelyeket még ő sem oldott meg. Persze ezekből minél kevesebb van, annál jobb!:-) De az is igaz, hogy más hangulatú egy-egy családállítás attól, hogy a csoport vezetője milyen személyiség. Ezért arról írok most, hogyan látom én a családállítást.
Aki először jelentkezik családállításra esetleg kételyekkel érkezik, mert racionálisan gondolkodó embernek tartja magát, még ha nyitott is a világra. Felteszi a kérdést, hogy voltaképpen a családállítás hasonló a jósláshoz, az energiával gyógyításhoz, a kártyavetéshez? Vagy pszichológiai módszer, pszichoterápia? Hol helyezkedik el a családállítás a tudomány és az ezotéria között? Szerintem erre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ, ha megismerte a módszert. Odáig nem tud képet alkotni róla. Ilyenkor merül fel sokakban visszatartó erőként, hogy "én megnézném, de nem szeretnék egy csoportban lelkizni". Én azt látom, hogy az egyéni családállítás lehet az első lépés, ha valaki tart a csoportban való részvételtől. Sokakat ismerek, akik csoportban még nem vettek részt, de már van képük a módszerről, éppen az egyéni állítások kapcsán.
Aztán vannak olyanok is, akik szeretnék a - sokak szerint hatékonyabb - csoportos formát is megismerni és végül eljönnek egy csoportba. Lehetőség van arra is, hogy első alkalommal csak "résztvevőként" jöjjön el valaki, saját állítást ne kérjen, azaz saját problémával ne dolgozzon, hanem mások családállításában nyújtson segítséget. Mondanom sem kell, hogy mások állítása nagy hatással van ránk... sokszor szinte éppolyan mélyen érint, mintha a sajátunk lenne. Mert "véletlenül" sokszor hasonló problémákkal küzdő emberek jönnek össze egy csoportba, illetve más-más probléma mögött is lehet olyan ok, ami minket is érint, hatással van ránk a meglátása. És azután vannak azok, akik hallván, olvasván a családállításról egyből úgy érzik: "eljövök és megoldom a problémámat!".
Emlékszem, én annak idején első alkalommal nem voltam ilyen bátor: résztvevőnek jelentkeztem, aztán úgy alakult, hogy valaki mégsem állított és én kértem, hogy akkor dolgozzunk az én problémámon. A következő alkalomig sem akartam várni, olyan nagy hatással volt rám a családállítás, a csoport hangulata, úgy az egész. És ez a hatás azóta is tart:-)
Hogyan látom hát én a családállítást? Lila vagy nem?:-) Én úgy gondolom, hogy ha egy módszer segít, akkor nem számít, hogy a tudomány hol tart a részekre bontásával és az elemzéssel. De nagyon várom, hogy megleljék a magyarázatokat. Nyitottnak tartom magam, sokféle dologgal megismerkedtem, beleértve a prána naditól egészen a neuro-lingvisztikai programozás módszeréig. Ismerek különböző gyógyítókat, de pszichológusokat is éppen úgy, és eredetileg jogász vagyok és közgazdász. Jogászként, pontosabban mediátorként is dolgozom. A családállítás nekem sokat segített: számos saját állításon vettem részt mind csoportban, mind egyénileg az elmúlt években. Egyszóval azt hiszem, hogy ha kellő nyitottsággal fordulunk a világhoz, önmagunk vagyunk és nem birka módjára követünk "tanokat", akkor megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek nekünk segítenek. Tudományosakat és kevésbé tudományosakat egyaránt.